A film felétől viszont nekem Jim Jarmush Hervadó virágok című filmje ugrott be, ami nem kavarta fel nagyon a hazai mozik forgalmát, ennek ellenére nekem nagyon bejött (mi több Cannes-ban is díjat kapott 2005-ben). Hétvégén meg is kellett néznem újra, hogy vajon jól emlékszem-e a párhuzamokra.
Aki nem látta volna, az SOS tegye meg, csak ajánlani tudom, mert Bill Murray játéka és a történet egy nagyon kellemes szombat esti szórakozássá teheti.
Don Johnston (!) az ifjú korában Don Juanként ténykedő agglegény egy rózsaszínű levelet kap valakitől a múltjából, hogy figyelmeztesse arra, hogy közös gyermekük, aki jelenleg 19 éves (és persze Don semmit sem tud róla) elindult megkeresni az apját. A kiégett Dont szomszédja az etióp bevándorló számítógép és nyomozás freak Winston ráveszi, hogy járjon utána annak, hogy ki a levél feladója.
És Don elindul. Na ettől a pillanattól kezdve ülünk be a hintába és érezzük meg, hogy Jarmush elkezdte lökni a hintát. Minden jelenetben benne van a talán ő volt, talán nem. Szavakban, képekben, tárgyakban minden felkeresett hölgy ad fogodzót és persze mindegyiknél rejtve marad, hogy tényleg ő az igazi vagy sem.
Aztán csak ül elképedve, hogy mi is van...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése